De most tényleg, dobjuk ki a tévénket 2014-ben? Keressük meg együtt a választ!

Miért is gondolom ezt? Néhány évvel ezelőtt még sokkal nagyobb port kavart volna, hogy már szinte minden üzletben lehet kapni Ultra HD kijelzős tévéket. Itt jegyezném meg, hogy jelenleg kifejezetten érdekes luxus az UHD tévé, ugyanis nincs semmilyen valós tartalom, amit le lehetne játszani vele. Vannak már UHD-képes készülékek, de azok vagy kevesebb képkockával vesznek fel, vagy olyan áruk van, hogy hozzá képest maga a tévé 500 forintos sorsjegy.  Pedig smart tévé, brutál képe van, meg minden. Miért is van ez? Hogyan változnak meg a tévézési szokások az orrunk előtt, erről szól a mai poszt.

Két évvel ezelőtt, amikor megvettem a csilivili okostévémet, 3d-vel, ahogyan kell, arra gondoltam, hogy igen, megvan az új irány, egy tévé, amiben van egy jó oprendszer, briliáns kép, csak ezt fogom használni. Aztán elkezdtem felfedezni a smart opciókat és úgy éreztem magam mint a kilencvenes években: Atyaúristen! Mi ez? Valami vicc? Komolyan ennyit tudnak 2014-ben is? Így azóta egy dolgát használom ki a tévének, a média kliens (smart hub) funkcióját összekötve a Synology NAS-ommal. De így a tévé sima médialejátszóvá változik, és semmilyen smart funkcióját nem használom ki. Amit még észrevettem, hogy egyre több tartalmat nézek a telefonomon vagy a tabomon. Egyre több tartalom oda kerül ki először. A tévéműsorokat már régóta nem nézem, előfizetésem csak a gyerekeim miatt van. Hova is változhat ez a jól bejáratott ökoszisztéma?

Nézzük meg a dolgot máshonnan. Ha valaki egy kicsit is foglalkozott médiaköltésekkel, akkor régebben tudta, hogy a legtöbb célcsoport esetében a televízió a leghatékonyabb hirdetési forma, persze a legdrágább is. Ez a dolog szépen változik. A költések vándorolnak az online média és a szociális hálók felé. Ha friss kutatásokat nézünk, akkor azt látjuk, hogy már háromnegyed annyit költenek az online médiára, mint tévéreklámra. A tendencia pedig az, hogy míg a tévéreklám költés nagyjából stagnál, addig az online költés 20 százalékkel nő évente. Ez azért van, mert az emberek szokásai változnak. A friss kutatások szerint jelenleg a legkedveltebb pihenési forma a tévé előtt ülni és közben egy másik eszközt nyomkodni. Már aki néz tévét, mert aki nem, az csak simán nyomkod valamit. És szerintem ez a tendencia. A Z generáció ugyan még néz tévét, de legfontosabb információ forrása vagy egy okostelefon vagy valamilyen tab.

És elérkeztünk 2014-be, ahol az egyik fő trend az OTT, az over-the-top, ami nem szó szerint fordításban megszokotton túli televíziózást jelent, azaz internetről lejátszott tartalmakat. Ezen a pályán versenyez a Google a Chormecastjával, de megemlíteném itt az Apple TV-t is, vagy a Rokut . Én Chromecastot használok. Ennek jelenleg sajnos Magyarországon, sőt Európába is elég kevés a felhasználási lehetősége. A Chromecast egy HDMI portba rakható mini számítógép, ami a wifire kapcsolva és valamilyen okos készülékről vezérelve internet alapú médialejátszóként működik. Jelenleg főleg online tartalmakat játszik le. Miért izgalmas ez? Mert az Egyesült Államokban például lehet kapni HBO GO előfizetést, aminek az a lényege, hogy akárhova mész, bedugod a Chromecastodat és nézed az ugyanazt az előfizetésed bármilyen eszközödön. Egyszerűen, HD minőségben. Annak, aki sokat utazik, ez nagyon vonzó fícsör. Én jelenleg főleg youtube-ot nézek rajta, meg Google Play-ről játszom le zenét. Ez utóbbit mindenkinek csak ajánlani tudom, 1600 Ft havonta, és több millió zenét hallgathatok, teljesen legálisan, bármilyen eszközről, bárhonnan. Bár azért lehetne fent több magyar zene.

A másik érdekes téma a gyerekek bevonzása a témában. Az most egy külön poszt témája lenne, hogy ez mennyire etikus, vagy sem, ezzel most nem foglalkozom. A Samsung tavaly kihozott egy külön a gyerekeknek szánt Tab 3 modellt, a Samgsung Tab 3 Kidst. Ez egy kifejezetten gyerekeknek fejlesztett eszköz, ami többek között képes online videotartalmak lejátszására, ráadásul ellenőrizhető módon is. Nem rossz koncepció. Főleg, ha mellé tesszük, hogy sok gyerek fő eszköze már réges-rég nem a tévé, hanem valamilyen okos eszköz, amit jellemzőn 6 és 8 éves kor között kapnak meg. Nem véletlen, hogy a hagyományos tévécsatornák elkezdtek kifejezetten online tartalmakat készíteni. Pl. a Disney csak online eszközökön vetít először egy új sorozatot, ami csak később kerül ki a tévécsatornára. De az MTV is beszállt ebbe a trendbe, mert az aktuális sorozatukat az USÁ-ban egy héttel korábban nézhetik meg az online előfizetők. Mi még ettől messze vagyunk, de a trend egyértelműen ebbe az irányba mozog.

Nézzük a másik oldalról is, hogy mi történik. Nem véletlenül fektetett be nemrég egy nagyobb összeget a Google a YouTube-ba, olyan központi megkerülhetetlen csomópont lett belőle, amire azért nem sokan gondoltak, amikor az üzlet létrejött. Jelenleg a YouTube tele van olyan csatornákkal, amelyeknek a nézettsége millió felett van. Ezekben a cégek egyre több potenciált látnak. Tavaly a DreamWorks megvett egy YouTube csatornát, az AwesomenessTV-t, ami kifejezetten fiataloknak készített klipeket, sorozatokat ad. De egyre több tartalom kerül föl videobolggerektől, pl. személyes kedvencemtől Marques Brownlee-tól, aki 21 éves, mégis szerte a világon elismerik, mint az egyik legjobb technológiai szakembert és olyan cégek vezetői adnak neki online interjút, mint a Motorola vagy a Google. A YouTube-on kívül egy csomó egyéb videomegosztó hálózat is működik és a nézhető tartalmak száma szinte végtelen. Ugyan csak kicsit kapcsolódik ide, de szinte minden okos tévén, vagy mondjuk eszközzel okosított tévén lehet podcastokat, internetes rádiókat hallgatni, de ez lényegesen kényelmesebb valamilyen hordozható eszközön, és ezeknek a népszerűsége ugrásszerűen növekszik.

A tévéket még ne dobjuk ki szerintem, de pár éven belül új szerepet fognak betölteni: ők lesznek a szobában található megjelenítők között a legnagyobbak. A tévégyártók vagy beletörődnek ebbe és megtesznek mindent, hogy az ő eszközük legyen a legkönnyebben használható megjelenítő, vagy elveszítik a versenyt, mert az Apple TV típusú eszközöknek csak egy jó minőségű megjelenítő kell, a többit már szolgáltatják. Mi lesz a sorsa a hagyományos tévéadásnak? Szerintem a mi gyerekeink majd úgy mesélnek róla, mint mi arról, hogy gyerekkorunkban hétfőnként nem volt műsor.