Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Hogyan legyen okos a telefon – 1. rész – Google alkalmazások

Ha valaki androidos telefont használ, könnyen bővítheti a telefonon található alkalmazások körét, ha felmegy a Google Play internetes áruházába. A Google Play-en természetesen nem csak alkalmazások és telefonos játékok vannak, hanem zene és elektronikus könyvek is, és - ugyan ez sajnos a mi régiónkban még nem elérhető - videók is. Ha valaki először megy fel a  Play áruházra, könnyen zavarba ejtheti az ott található alkalmazások sokasága, hiszen jelenleg több mint 1.100.000 alkalmazás és játék érhető el. Nem tisztem és nem is tervezem, hogy összeszedjem, mik a legjobb alkalmazások az áruházban, erre számos lehetőség van a felületen.

Néhányan a rokonságból, ismeretségi körből kérdezték, hogy mennyire biztonságos ez az áruház, miért kell fizetni és miért nem. Ugyan a Google csak egy alapvető vizsgálatot végez el, amikor valamilyen alkalmazást fel szeretne tenni valaki az áruházba, de a használók 10 milliói hamar kiszűrik és jelentik a rendellenes dolgokat. Ezen kívül a csillagokkal jelölt értékelés is elég jól tükrözi, hogy mennyire kiforrott, mennyire használható egy-egy app (az alkalmazás angol rövidített neve.) Tehát ne féljünk használni a Google Play áruházat, mert felhasználók milliói szépen szűrik és ellenőrzik nekünk.

A másik gyakori kérdés felém, hogy biztos alattomban a Google mocskos, pénzhajhász ujjai leemelgetik a pénzeket a gyanútlan felhasználó kártyájáról. Ne felejtsük el, hogy ismét egy olyan ökoszisztémával van dolgunk, ahol 50 milliárd letöltés volt már. Bízzunk a közösségben, ez egy komoly piac, ha valaki ilyen trükkre vetemedne, akkor egy pillanat alatt elveszítené a hitelét, és ez nem olyan, mint a magyar politika, hogy holnap ismét felkel, megrázza magát és új dalba kezd. Azok a dollármilliók, amiket belefektetek a Google és a telefongyártók egy pillanat alatt foszlanának semmivé, egyszerűen nem éri meg nekik a blamázs.

Egy kis kitekintő után nézzük, mit is használok a telefonomon. Elöljáróban annyit, hogy jelenleg két telefont használok. Privát célra egy LG Nexus 4-et és egy céges Galaxy SIII Minit. Ez nem befolyásol ugyan sok mindent, mert minden alkalmazás fut általában minden telefonon. Mindkét telefonon szinte teljesen ugyanazt azt alkalmazás-szettet használom, de míg a Nexus-on csak a Google által megálmodott alap Android 4.4 fut, a SIII Minin egy a Samsung által módosított, Touchwizzel megspékelt 4.1-es verziójú Android fut.  Ez utóbbihoz több gyári alkalmazást adnak, ezért kevesebbet töltöttem le a Play-ről.

Természetesen használom a Google által adott Gmailt, kapcsolattartásra, chatelésre és sms-ekre a Hangouts-ot, nagyon lelkes felhasználója vagyok a Mapsnek (link) és a Google+( alkalmazását. Ez utóbbit azért kedvelem, mert könnyen meg tudom osztani a közvetlen családommal és ismerőseimmel a képeimet, mert annyira jól össze van integrálva a telefon kamerájával, a Google+ fotók alkalmazáson keresztül. Ezek a programok minden telefonon megtalálhatóak, de az a tapasztalatom, hogy a felhasználók nagy része nem használja ezeket sem. Természetesen ehhez internet kell, de jelenleg viszonylag elérhető áron lehet alapcsomagokhoz jutni, ami által életre kell az okostelefon.

A böngészők közül én a Chrome-ot használom. Próbálgattam többet, Firefoxot, Opera minit, de a kevésbé ismertek közül a Dolphint és a Maxthont is. Nekem a Chrome esik legjobban kézre ezek közül. Nagyon jó a felülete, képes több ablakot kezelni, amik között a váltás gyerekjáték. A szolgáltatásai között olyanok is megtalálhatóak, hogy asztali webhely kérése, ami arra jó, hogy egy oldalnak ne a lebutított, mobilos verziót érjük el, hanem az igazi, számítógépen elérhető verzióját. Lehet belőle nyomtatni, ha van wifis nyomtatónk, és támogatja az inkognitó böngészést. Ez utóbbiról már jó sok hülyeséget hallottam. Ez igazából egyet tud, ha valaki így nyit meg egy oldalt, az nem kerül be a készülék oldaltörténeti listájába. Miután a Chrome képes összekapcsolni a különböző eszközeinken használatos Chrome-okat, az nem kerül bele az összesített történeti listába sem. Természetesen ez nem fed el az internet felől figyelő szemek elől, tehát onnan pont ugyanúgy látszik, mintha egy sima oldalt nyitottunk volna meg.

A Chrome képes a kedvenceinket az eszközeink között szinkronizálni, ami azt jelenti, hogy a számítógépről elérem a telefonon tárolt kedvenceket, és a telefonról a gépen használtakat. Ez szerintem egy nagyon kényelmes szolgáltatás. Flash-t viszont ne keressünk, mert azt nem támogatja.  Én a Chrome-ból a Béta verziót használom, amit csak hasonló kísérletező embereknek ajánlok, mert itt új, de még nem stabil szolgáltatásokat lehet kipróbálni. Például itt kísérletezek a Chromecastom és a böngészőm összekapcsolására, hogy képes legyek a böngészett tartalom egy mozdulattal történő megosztására a tv-mre.

Kevéssé ismert, de nagyon hasznos alkalmazás a Google Keep, ami jegyzetek készítésére kiválóan alkalmas. A piacon jelenleg ebben a témában az Evernote (link) a legbefutottabb, de ott nekem gondom volt, mert a munkahelyi gépemen nem tudtam feltenni a windowsos kliensét, a webes meg béna volt. Adja magát még a Microsoft OneNote-ja, de ahhoz egy viszonylag körülményes procedúrán kell keresztülverekednie magát az embernek, hogy szinkronizáljon, és sok esetben ekkor sem működik a céges gépemen, mert nem engedélyezett a szinkronizálás biztonsági okok miatt. A Keep egyszerű, a Google Drive szolgáltatásán keresztül könnyen elérhető és pont annyit tud, amennyire egy egyszerű felhasználónak szüksége van. Ha már Google Drive, az is fent van a telefonomon és lelkesen használom, pl. ott van fent az edzéstervem egy táblázatban, és online tudom szerkeszteni, hogy mennyit fejlődtem a súlyokkal.

Lelkes felhasználója vagyok az ugyancsak a Google által működtetett YouTube-nak, amit azt gondolom, nem kell bemutatnom. Itt már működik a castolás, tehát a telefonomon kikeresett videókat a Chromecaston keresztül egy mozdulattal kiteszem a tévére, ezt a szolgáltatást gyakran használom, tegnap így néztünk például Surdát.

Most már szinte csak a Google Play Zenét használom, mert nagyon kényelmes zenelejátszó és havi 1600 forintért legálisan elérek vele többmillió zenét. Tudom, hogy ez kis hazánkban nem érdekel senkit, de én, ha lehet és nem kerül sokkal többe, mint egy nagy Big Mac menü, támogatom a kedvenc zenészeimet.

Nagyon hasznos eszköz még a Google fordító, ami nemcsak az élő vagy felvett beszélgetést képes lefordítani, de egy lefényképezett dolgon is be tudunk jelölni szövegeket, amiket szeretnénk, hogy fordítson le nekünk. Tudom, hogy a fordítás hagy kívánni valót maga után, de a lényeget ki lehet venni, akármilyen nyelvről fordítunk és ez néha életeket menthet. Sok nyelven ki is mondja a szavakat, ami még nagyobb segítség, plusz jól el is lehet vele szórakozni. Ha van elég helyünk, akkor le is tölthetünk nyelveket és internetkapcsolat nélkül is működik a fordító.

A végére hagytam a személyes kedvencemet, a Google Sky Map-et, ami egy nagyon érdekes kis alkalmazás. Ha egy nyári estén csillagos felettünk az ég, és elővesszük ezt az alkalmazást, akkor megmutatja, hogy milyen csillagképek vannak, hol bujkálnak a bolygók. Imádom.

Ennyit mára a technika és tudomány újdonságaiból. A legközelebbi alkalommal közösségi szoftverekkel és némi játékkal fogunk megismerkedni.

3 Tovább

A 2014-es trendek – 4. rész - Dobjuk ki a tévénket?

De most tényleg, dobjuk ki a tévénket 2014-ben? Keressük meg együtt a választ!

Miért is gondolom ezt? Néhány évvel ezelőtt még sokkal nagyobb port kavart volna, hogy már szinte minden üzletben lehet kapni Ultra HD kijelzős tévéket. Itt jegyezném meg, hogy jelenleg kifejezetten érdekes luxus az UHD tévé, ugyanis nincs semmilyen valós tartalom, amit le lehetne játszani vele. Vannak már UHD-képes készülékek, de azok vagy kevesebb képkockával vesznek fel, vagy olyan áruk van, hogy hozzá képest maga a tévé 500 forintos sorsjegy.  Pedig smart tévé, brutál képe van, meg minden. Miért is van ez? Hogyan változnak meg a tévézési szokások az orrunk előtt, erről szól a mai poszt.

Két évvel ezelőtt, amikor megvettem a csilivili okostévémet, 3d-vel, ahogyan kell, arra gondoltam, hogy igen, megvan az új irány, egy tévé, amiben van egy jó oprendszer, briliáns kép, csak ezt fogom használni. Aztán elkezdtem felfedezni a smart opciókat és úgy éreztem magam mint a kilencvenes években: Atyaúristen! Mi ez? Valami vicc? Komolyan ennyit tudnak 2014-ben is? Így azóta egy dolgát használom ki a tévének, a média kliens (smart hub) funkcióját összekötve a Synology NAS-ommal. De így a tévé sima médialejátszóvá változik, és semmilyen smart funkcióját nem használom ki. Amit még észrevettem, hogy egyre több tartalmat nézek a telefonomon vagy a tabomon. Egyre több tartalom oda kerül ki először. A tévéműsorokat már régóta nem nézem, előfizetésem csak a gyerekeim miatt van. Hova is változhat ez a jól bejáratott ökoszisztéma?

Nézzük meg a dolgot máshonnan. Ha valaki egy kicsit is foglalkozott médiaköltésekkel, akkor régebben tudta, hogy a legtöbb célcsoport esetében a televízió a leghatékonyabb hirdetési forma, persze a legdrágább is. Ez a dolog szépen változik. A költések vándorolnak az online média és a szociális hálók felé. Ha friss kutatásokat nézünk, akkor azt látjuk, hogy már háromnegyed annyit költenek az online médiára, mint tévéreklámra. A tendencia pedig az, hogy míg a tévéreklám költés nagyjából stagnál, addig az online költés 20 százalékkel nő évente. Ez azért van, mert az emberek szokásai változnak. A friss kutatások szerint jelenleg a legkedveltebb pihenési forma a tévé előtt ülni és közben egy másik eszközt nyomkodni. Már aki néz tévét, mert aki nem, az csak simán nyomkod valamit. És szerintem ez a tendencia. A Z generáció ugyan még néz tévét, de legfontosabb információ forrása vagy egy okostelefon vagy valamilyen tab.

És elérkeztünk 2014-be, ahol az egyik fő trend az OTT, az over-the-top, ami nem szó szerint fordításban megszokotton túli televíziózást jelent, azaz internetről lejátszott tartalmakat. Ezen a pályán versenyez a Google a Chormecastjával, de megemlíteném itt az Apple TV-t is, vagy a Rokut . Én Chromecastot használok. Ennek jelenleg sajnos Magyarországon, sőt Európába is elég kevés a felhasználási lehetősége. A Chromecast egy HDMI portba rakható mini számítógép, ami a wifire kapcsolva és valamilyen okos készülékről vezérelve internet alapú médialejátszóként működik. Jelenleg főleg online tartalmakat játszik le. Miért izgalmas ez? Mert az Egyesült Államokban például lehet kapni HBO GO előfizetést, aminek az a lényege, hogy akárhova mész, bedugod a Chromecastodat és nézed az ugyanazt az előfizetésed bármilyen eszközödön. Egyszerűen, HD minőségben. Annak, aki sokat utazik, ez nagyon vonzó fícsör. Én jelenleg főleg youtube-ot nézek rajta, meg Google Play-ről játszom le zenét. Ez utóbbit mindenkinek csak ajánlani tudom, 1600 Ft havonta, és több millió zenét hallgathatok, teljesen legálisan, bármilyen eszközről, bárhonnan. Bár azért lehetne fent több magyar zene.

A másik érdekes téma a gyerekek bevonzása a témában. Az most egy külön poszt témája lenne, hogy ez mennyire etikus, vagy sem, ezzel most nem foglalkozom. A Samsung tavaly kihozott egy külön a gyerekeknek szánt Tab 3 modellt, a Samgsung Tab 3 Kidst. Ez egy kifejezetten gyerekeknek fejlesztett eszköz, ami többek között képes online videotartalmak lejátszására, ráadásul ellenőrizhető módon is. Nem rossz koncepció. Főleg, ha mellé tesszük, hogy sok gyerek fő eszköze már réges-rég nem a tévé, hanem valamilyen okos eszköz, amit jellemzőn 6 és 8 éves kor között kapnak meg. Nem véletlen, hogy a hagyományos tévécsatornák elkezdtek kifejezetten online tartalmakat készíteni. Pl. a Disney csak online eszközökön vetít először egy új sorozatot, ami csak később kerül ki a tévécsatornára. De az MTV is beszállt ebbe a trendbe, mert az aktuális sorozatukat az USÁ-ban egy héttel korábban nézhetik meg az online előfizetők. Mi még ettől messze vagyunk, de a trend egyértelműen ebbe az irányba mozog.

Nézzük a másik oldalról is, hogy mi történik. Nem véletlenül fektetett be nemrég egy nagyobb összeget a Google a YouTube-ba, olyan központi megkerülhetetlen csomópont lett belőle, amire azért nem sokan gondoltak, amikor az üzlet létrejött. Jelenleg a YouTube tele van olyan csatornákkal, amelyeknek a nézettsége millió felett van. Ezekben a cégek egyre több potenciált látnak. Tavaly a DreamWorks megvett egy YouTube csatornát, az AwesomenessTV-t, ami kifejezetten fiataloknak készített klipeket, sorozatokat ad. De egyre több tartalom kerül föl videobolggerektől, pl. személyes kedvencemtől Marques Brownlee-tól, aki 21 éves, mégis szerte a világon elismerik, mint az egyik legjobb technológiai szakembert és olyan cégek vezetői adnak neki online interjút, mint a Motorola vagy a Google. A YouTube-on kívül egy csomó egyéb videomegosztó hálózat is működik és a nézhető tartalmak száma szinte végtelen. Ugyan csak kicsit kapcsolódik ide, de szinte minden okos tévén, vagy mondjuk eszközzel okosított tévén lehet podcastokat, internetes rádiókat hallgatni, de ez lényegesen kényelmesebb valamilyen hordozható eszközön, és ezeknek a népszerűsége ugrásszerűen növekszik.

A tévéket még ne dobjuk ki szerintem, de pár éven belül új szerepet fognak betölteni: ők lesznek a szobában található megjelenítők között a legnagyobbak. A tévégyártók vagy beletörődnek ebbe és megtesznek mindent, hogy az ő eszközük legyen a legkönnyebben használható megjelenítő, vagy elveszítik a versenyt, mert az Apple TV típusú eszközöknek csak egy jó minőségű megjelenítő kell, a többit már szolgáltatják. Mi lesz a sorsa a hagyományos tévéadásnak? Szerintem a mi gyerekeink majd úgy mesélnek róla, mint mi arról, hogy gyerekkorunkban hétfőnként nem volt műsor.

0 Tovább

Egy alkalmazás 16 milliárd dollárért?

Ennyit fizet készpézben és részvénycsomagban a Facebook az WhatsApp alkalmazásért. Csak összehasonlításképpen: kb. ennyi a NASA éves költségvetése. Ez bődületesen nagy szám, 3 ezer milliárd forint, elképzelni sem tudom az összeget. Csak még egy viszonyítási alap: Magyarország költségvetése 2013-ban 15 ezer milliárd morint volt.

Mit tud ez a WhatsApp, hogy érdemes érte ennyit fizetni? Igazából semmi különöset, csak üzeneteket tud küldeni, üzenetküldési díj nélkül, szinte minden platformon.

Mi ebben a nagy cucc? Hiszen ilyen elég sok van jelenleg is, többek között a Facebook maga is rendelkezik eggyel, a Facebook Messengerrel.  A trükk egyszerű, a WhatsApp fut a Nokia  S40-es platformján is, azaz nem csak okos telefonon. Ennek legalább két előnye van. Egyrészt már jelenleg is 450 millió felhasználója van, másrészt olyan célcsoportokat ér el vele a Facebook, akiket idáig nem tudott. Azokat, akik nem használnak okostelefont jelenleg, de vélhetően a következő választásuk már az lesz.

Nézzünk egy egyszerű példát. Ha én anyukámmal szeretnék üzenet váltani, aki nem használ okostelefont  és nem is fog (hehe), akkor csak az SMS marad, amiért viszont fizetni kell. Ha viszont van olyan platform, amit az ő készülékére is fel lehet telepíteni, akkor soha nem használunk ezentúl sms-t. Egy telekommunikációs cégnél dolgozó kollégám mondta nemrég, hogy az sms napjai meg vannak számlálva, most már teljesen elhiszem. De nem anyukám az igazi célközönség.

Hanem a szegényebb régiók fiataljai, a jövő Facebook nemzedéke, akik jelenleg is több százmillióan vannak és naponta egymillióval növekszik a számuk. Ha ők becsatornázódnak a Facebook zászlaja alá, akkor a jövőben  a Facebook rájuk is kiterjeszheti a szolgáltatásait, amiből rengeteget tud kaszálni.

A WhatsApp egyébként egy nagyon pofás kis alkalmazás, ami két, a Yahoo-ból kiugró srác, Brian Acton és  Jan Koum hozott létre öt évvel ezelőtt. A dolog pikantériája, hogy pont az volt az egyik szándéka az alapítóknak, hogy egy reklámmentes platformot adjanak a felhasználóknak, mert látták, hogy miként eszi meg a Google a Yahoo-t a reklámpiacon. Szóval itt van az én nagy kérdésem, amire idáig nem találtam választ. A WhatsApp azért sikeres, mert reklámmentes, de a Facebooknak csak akkor fog megtérülni a befektetése, ha tud reklámozni, adni szolgáltatást. Na, ez itt a kérdés, hogy miként lehet a kettős célt elérni.

És lehet, hogy 16 milliárd dollárért nekem is korpásodna a hajam, nem is olyan rossz dolog az a reklám, ugye Jan és Brian? 

0 Tovább

technofeed

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek